MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Tárgy: 3
Dátum1923x
Esemény típusaFestmény készítésex
Összetett keresésÖsszetett keresés Leválogatva:: ID

Egry József: Dunai rakpart

Herman Ottó Múzeum, Miskolc Kövesi Gyűjtemény [HOM_KGY_KI_2016.49.]
Egry József: Dunai rakpart (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Herman Ottó Múzeum / Mészáros Viktória (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->
Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Egry útjának benső alakulásában és kritikai elismertségében jelentős fordulat időszaka az 1920-as évek eleje, amikor új balatoni témájú képeit kezdte el festeni és azok több kiállításon egyöntetű sikerrel szerepeltek. Az érett, sajátos festői stílusáig eljutó Egry alkotásai között alig akad olyan, amely budapesti helyszínt idéz fel, noha a festő ekkoriban még gyakran megfordult a fővárosban is. A Dunai rakpart, akárcsak a balatoni témájú képek, a napfény, a víz és a levegő, a legillanóbb elemek ragyogó kapcsolatában átlényegülő világ érzéki és szellemi tapasztalatából született, s némileg igazolhatja, hogy elsősorban egyetemes igényű törekvés határozta meg a festő táj- és természetszemléletét. A vázlatosan, gyors gesztusokkal festett rakparti látkép témaválasztását tekintve rokonítható a korábbi kikötőmunkás-sorozattal is, melynek fontosabb darabjait Egry 1911-es belgiumi utazása inspirálta: munkások, rakodók, hajósok megfigyelése. Jelentős különbség azonban a sorozat figurális, szociális anyagú kompozícióival szemben, hogy itt az alig kivehető emberalakok felszívódnak a folyóparti környezetben, ahol a kékkel-barnával húzott szerkezeti vonalakkal, valamint a vízfelületen, a hajókon, a hajóhídon elömlő fényességet érzékeltető fehér foltokkal visszaadott természeti látomáson van a hangsúly. A kép fő motívuma a parttal párhuzamosan álló füstölgő gőzhajó, amelynek hátterét feltehetően a régi Erzsébet-híd vázlatosan jelzett íve zárja le, mely a horizont vonalával együtt hiperbolaszerű alakzatot képez.

Anyag/ Technika

Papír / Vegyes technika

Méretek

31,5 x 45 cm

Szakirodalom

  • Farkas Zoltán (1959): Egry József. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest
  • Fodor András, Szabó Júlia (szerk.) (1980): Egry József arcképe. Egry József írásai. Írások Egry Józsefről. Európa Könyvkiadó, Budapest
  • Gopcsa Katalin (2009): Egry József. Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Kállai Ernő (1990): Új magyar piktúra 1900-1925. Budapest, Gondolat
  • Láncz Sándor (1980): Egry József. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest
  • Molnos Péter (2013): A titkos gyűjtemény. Kieselbach Galéria, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.